2024. november 28-án a zágrábi Liszt Intézet–- Magyar Kulturális Központ adott otthont a BBF on Tour 2.0 programsorozat részeként megrendezett konferenciának, amely egyben a magyar EU-elnökség hivatalos rendezvénye is volt. A zágrábi Magyar Nagykövetség és a Magyar Külügyi Intézet (MKI) által szervezett „Hídépítés a Balkánon, hídépítés Európában: Magyarország és Horvátország szerepe a Nyugat-Balkán stratégiai bővítésében” című rendezvény az Európai Unió (EU) nyugat balkáni bővítésnek az európai stabilitás és jólét előmozdításában betöltött kritikus szerepét hangsúlyozta.
Demcsák Csaba, Magyarország zágrábi nagykövete és Baranyi Tamás, az MKI stratégiai igazgatója köszöntőjükben hangsúlyozták a zágrábi Magyar Nagykövetség és az MKI közötti szoros partnerséget a Budapest Balkans Forum népszerűsítése érdekében. Kiemelték Magyarország és Horvátország közös prioritásait az EU következetes és érdemi bővítésének szorgalmazásában, hangsúlyozva, hogy az EU nem lehet teljes a Nyugat-Balkán nélkül. A biztonságos délkelet-európai szomszédság elengedhetetlen Európa stabilitása és jóléte szempontjából, ezért Magyarország EU-elnökségi programjának bővítéspolitikára vonatkozó proaktív agendája (is) adta a gondolatát a közös konferenciának.
Sinka László, Magyarország Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszteri tanácsadója, Bunford Zsolt, Magyarország miniszterelnökének nyugat-balkáni különmegbízottja és Stribor Kikerec, Horvátország Kül- és Európa Ügyi Minisztériumának délkelet-európai igazgatója vitaindító beszédükben az Európai Unió előtt álló sürgető kihívásokkal foglalkoztak a Nyugat-Balkán vonatkozásában. Számba véve az EU aktuális kihívásait – mint például a schengeni térségen belüli határok visszaállítása, a megoldatlan migrációs szakpolitika, a pénzügyi hiányosságok és a megrekedt integrációs erőfeszítések –, hangsúlyozták, hogy stratégiai jellegű tárgyalásokra van szükség az EU versenyképességének újjáépítése érdekében, amelyek a kulcsfontosságú prioritásokat – köztük a védelmi, a migrációs, a demográfiai és a bővítési kérdéseket – a Budapesti Nyilatkozathoz fűzik. A felszólalók kiemelték a bővítési erőfeszítések egyensúlyának fontosságát, biztosítva a Nyugat-Balkán integrációját Ukrajnával és Moldovával együtt. Horvátországot az uniós csatlakozás transzformatív erejének bizonyítékaként hozták példának, és az integrációs folyamat felgyorsítására szólítottak fel a stabilitás biztosítása, a geopolitikai vákuum megelőzése és Európa 21. századi pozíciójának megerősítése érdekében. Elismerték továbbá, hogy a régió kulturális sokszínűsége hozzáadott értéket jelent az európai identitáshoz, és a december 18-án Brüsszelben megrendezésre kerülő EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó kritikus mérföldkőnek számít.
A megnyitó beszédeket két, a Chatham House szabályai szerint tartott panelbeszélgetés követte, amelyeken magyar és horvát kormányzati képviselők és szakértők osztották meg gondolataikat az EU nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatos dilemmákról, kihívásokról és lehetőségekről. Az első („Hanyatlástól az újrakezdésig: Geopolitikai és társadalmi kihívások kezelése a Nyugat-Balkánon”) a régió előtt álló fő kihívásokra (etnikai megosztottság, jogállamiság, erőforrásbeli problémák, demográfiai és társadalmi kihívások) összpontosított, míg a második („A stabilitás megerősítése: Magyarország és Horvátország szerepe a nyugat-balkáni uniós integrációban a geopolitikai változások közepette”) olyan szakértőket hozott össze, akik aktívan részt vesznek a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának támogatásában.
A régió csatlakozásának kilátásaival kapcsolatban a magyar oldal a leginkább a folyamat felgyorsítását szorgalmazta, ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy fontos, hogy Ukrajna mellett a régió is megfelelő figyelmet és támogatást kapjon. A horvát kormány képviselői nagyobb hangsúlyt fektettek a tagjelölt országok reformok iránti elkötelezettségére. Abban mindannyian egyetértettek, hogy az etnikai megosztottság és a feldolgozatlan háborús múlt még mindig potenciális mobilizációs erőt jelentenek a politikai pártok kezében, elsősorban a hatalomban maradás érdekében, mely elvonhatja a figyelmet a régió lakosságát érintő valódi problémákról. Ez utóbbi az oka a régióból való jelentős elvándorlásnak, amely az alacsony születési rátával együtt demográfiai válsághoz vezet. A jogállamiság gyengeségei mellett a kapacitásbeli korlátok és a régió országai közötti bizalmatlanság is jelentős kihívások a biztonsági helyzet kezelésében.
Horvátország és Magyarország egyaránt elkötelezett támogatója a régió uniós integrációjának számos támogatási program és intézkedés révén. Bár a csatlakozási folyamat és maga az EU folyamatosan fejlődik, a két ország tapasztalatai számos olyan szempontból továbbra is relevánsak a tagjelölt országok számára, amelyek megkönnyíthetik az Unió folyamatainak és nyelvezetének megértését és az ahhoz való alkalmazkodást.
A BBF on Tour 2.0 december 9-én Szófiában folytatódik, ahol a schengeni térség bővítéséről mint a magyar EU-elnökség egyik prioritásáról lesz szó.