A nagy sikernek örvendő zágrábi állomása után Szófiában folytatódott a Budapest Balkans Forum on Tour 2.0. eseménysorozat. A Magyar Külügyi Intézet és a szófiai Magyar Nagykövetség „Konnektivitás-fokozás az Európai Unióban: a schengeni térség bővítése” címmel tartott konferenciát 2024. december 9-én, Magyarország uniós elnökségi programjának részeként. Ennek megfelelően az esemény az elnökségi program egyik kiemelt prioritását, Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozását helyezte a fókuszba.
A konferenciát Boros Miklós, Magyarország szófiai nagykövete nyitotta meg, üdvözölve, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrációját támogató Budapest Balkans Forum (BBF) on Tour eseménysorozat Szófiába is ellátogatott. Hangsúlyozta, hogy a térség integrációja szintén kiemelt elnökségi prioritás, majd örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy előreláthatólag sikerrel zárulhat a magyar uniós elnökség programja, s Románia és Bulgária végre csatlakozhat a schengeni térséghez; így az esemény a lehető legjobb időpontban kerül megrendezésre.
A Magyar Külügyi Intézet képviseletében Mernyei Ákos, az MKI elnökének tanácsadója és a globális közpolitikai szerepvállalásért felelős utazó nagykövet köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy a BBF, illetve az azt felvezető eseménysorozat lehetővé teszi, hogy Magyarország méltóképpen támogassa a térség európai uniós csatlakozási törekvéseit, becsatornázva a helyi szakértők és döntéshozók szempontjait és elképzeléseit a témát övező diskurzusba. A szófiai eseményre térve hangsúlyozta, hogy a schengeni térség, a határellenőrzés nélküli szabad utazás lehetősége az EU egyik legnagyobb vívmánya és az uniós integráció lelke. Azt is hozzátette, hogy a rendszer működése számos kihívásnak van kitéve, de pont az ilyen válságos időszakokban kell igazán demonstrálni a politikai akaratot arra, hogy visszatérjünk a schengeni térség normális működéséhez.
Ezt követően Elena Shekerletova, Bulgária külügyminiszter-helyettese tartott vitaindító beszédet, amelyet azzal nyitott meg, hogy országa az uniós tagság elérése óta arra törekszik, hogy csatlakozzon a schengeni térséghez. Kiemelte annak fontosságát, hogy valamennyi uniós polgár diszkriminációtól mentesen utazhasson szabadon, korlátozások nélkül. Bulgária elkötelezett a tekintetben, hogy megteremtse a belső biztonsági feltételeit a schengeni tagságnak, és biztosítsa a külső határok védelmét. Ennek keretében aktív szerepet vállal az illegális migráció, az embercsempészet és más, határokon átívelő illegális tevékenység elleni küzdelemben és fellépésben. A miniszter-helyettes a beszédét a schengeni csatlakozás gazdasági aspektusaival folytatta, kiemelve, hogy a szabad mozgás szükségtelen akadályainak felszámolása jelentős gazdasági előnyökkel jár, hiszen értékes idő spórolható meg így az áru- és személyszállításban egyaránt. A schengeni térséghez való csatlakozás jelentősen javíthatja a befektetési környezetet is Bulgáriában, ezért nagyon bíznak abban, hogy hamarosan hivatalosan is megerősítést kap a csatlakozásukra vonatkozó döntés.
A nyitóbeszédek után egy Chatham House szabály szerinti panelbeszélgetésre került sor, amelynek keretében szakértői szintű véleménycsere zajlott Bulgária és Románia schengeni térséghez való csatlakozásának rögös útjáról és a schengeni tagság várható hatásairól. Abban valamennyi előadó egyetértett, hogy a régóta elhúzódó döntési folyamat mögött politikai okok álltak, amelyek túlmutatnak a két ország schengeni csatlakozásának ügyén. Noha mindkét ország már több mint egy évtizede készen áll a csatlakozásra, egyes tagállamok belpolitikai érdekei miatt nem születhetett egyhangú döntés. Ez nemcsak a tagállami vétó gyakorlatának felülvizsgálatának szükségességére hívja fel a figyelmet, de az EU tagállamai közti egyenlőtlen politikai és döntési pozíciókra is, amelyek további frusztrációhoz vezethetnek a negatívan érintett tagállamokban. Ennek fényében érthető meg, milyen fontos szerepet játszik a schengeni tagság elérése a két ország európai családhoz való tartozásának megerősítésében.
A politikai aspektusokon túl a gazdasági szempontok kaptak még kiemelt figyelmet a panelbeszélgetés során. Az előadók emlékeztettek arra, hogy az európai integráció motorja a gazdasági integráció. A tagállami piacok közti határok felszámolása révén nyerhető gazdasági előnyök motiválták jelentős mértékben a schengeni térség létrehozását is. Bulgária komoly gazdasági veszteségeket könyvelhetett el az évek során a csatlakozás elmaradása miatt: egyrészt a gazdasági szereplőket terhelő plusz költségek miatt, másrészt számos infrastrukturális fejlesztési projekt lehetőségétől is elesett, pedig az országnak jócskán szüksége lenne a közlekedési hálózatának fejlesztésére. A tagság így nemcsak az érintett két ország gazdasági és infrastrukturális helyzetének javulásához, de az EU versenyképességének az erősödéséhez is hozzájárulhat. Szomszédos országként Magyarország is számolhat a gazdasági kapcsolatok élénkülésére Romániával, továbbá a szomszédos nyugat-balkáni régióra nézve is lehetnek pozitív tovagyűrűző hatásai Bulgária és Románia schengeni tagságának.
Ami a migrációs folyamatokat és a demográfiai helyzet alakulását illeti, az előadók nem várnak különösebb változást. Az EU külső határainak védelmét az uniós partnerekkel közreműködve Bulgária és Románia továbbra is el fogja látni, gátat szabva az illegális migrációnak. A tágabb térséget érintp népességcsökkenés és kivándorlás a határok korlátozó hatása ellenére is folyamatosan zajlik, így a schengeni csatlakozás azt aligha fogja befolyásolni.