A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) szervezésében 2022. június 21-én került sor az „Azerbajdzsán és Magyarország diplomáciai kapcsolatának 30. évfordulója” című rendezvényre. A beszélgetés résztvevői Dr. Vasa László a Külügyi és Külgazdasági Intézet főtanácsadója, vezető kutatója, Dr. Fariz Ismayilzade, a Fejlesztési és Diplomáciai Intézet igazgatója, Naghi Ahmedov, a Nemzetközi Kapcsolatok Elemző Központjának vezető tanácsadója, Vigóczki Máté, a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetének tudományos munkatársa, Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, Hafiz Mirzaghayev, a SOCAR vezető EBK mérnöke (online) és Sverla Viktor, a MOL stratégiai igazgatója voltak.
A rendezvény megnyitó beszédét H.E. Tahir Taghi-Zadeh Azerbajdzsán Magyarországi Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete, H.E. Szederkényi Viktor, Magyarország Azerbajdzsáni Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete (online) és Dr. Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója mondta.
Az első panelbeszélgetés témái az ország geopolitikai helyzetének hatásai voltak Kelet-Európában az összeköttetésekre vonatkozólag, valamint a Középső folyosó növekvő jelentősége, beleértve a Zangezur folyosót, mint a régió reményforrását. Dr. Vasa László, Közép-Ázsia szakértő ismertette a hallgatósággal, hogy miért bizonyul jó alternatívának a közeljövőben a Középső folyosó néven is ismert Kaszpi-tengeren átívelő Nemzetközi Közlekedési Útvonal. Habár manapság komoly nehézségekkel kell szembenéznünk, a Középső folyosó Kína számára egy jó lehetőséget kínál az európai területekhez való kapcsolódásra. Ebből következik, hogy Kína politikai és gazdasági fejlődése az eddigieknél sokkal fontosabbak lesznek az EU számára. Dr. Fariz Ismayilzade elmondta, hogy Azerbajdzsán több okból is igen sokat invesztál a vasúti infrastruktúrába: például a Zangezuri folyosó esetében, amely várhatóan az egész régió számára új közlekedési és regionális fejlesztési lehetőségeket fog teremteni, ezzel is erősítve Azerbajdzsán és a Dél-Kaukázus közlekedési pozícióját. Naghi Ahmedov hozzátette, hogy a Középső Folyosó sokáig „fejletlen” volt, most azonban átalakulóban van. Majd megfogalmazott néhány szakpolitikai ajánlást, mint például a nagyobb működési átláthatóság és a szakpolitikai koordináció elősegítését.
A második panel témája az energia változó geopolitikája volt Európában. Vigóczki Máté Oroszország-szakértő hangsúlyozta, hogy a Föld legnagyobb országa számára a földrajz jelent mindent. Ez pontosan megmagyarázza, hogyan gondolkodik Oroszország, amely mindig is kapcsolódni akart Európához és a térség igazi integrátora akart lenni, de ennek a megvalósításához pénzügyi háttérrel nem rendelkezik. Kínának azonban megvan a pénzügyi kapacitása – mondta a szakértő. Sverla Viktor, a MOL stratégiai igazgatója az energiaellátás bizonytalanságából származó, valamint Oroszországtól való nagyfokú függésből fakadó kihívásokról beszélt. Ezeket az energiaforrásokat évtizedek óta történelmi szálak fűzik egymáshoz, és ha az orosz olaj egy részét vagy teljes egészét le akarjuk cserélni, az nem fog egyik napról a másikra megtörténni. Ilyash György Oroszország-szakértő kiemelte azt a fontos tényt, hogy a geopolitika csak korlátozott számú partnerek számára teszi lehetővé az energiaszektorban való együttműködést, mivel a politika és a logisztika is jelentős, a kereskedelmi szokásokat befolyásoló tényező. Következésképpen az ukrajnai háború sürgető igényt teremtett olyan alternatív megoldások keresésére, mint a más partnerekkel való együttműködés, amiben Azerbajdzsán az EU és Magyarország egyik legfontosabb partnere lehet.
Képek: Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI)