Harangozó Dániel angol nyelvű elemzése
A 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború a Nyugat-Balkán államaira is jelentős hatást gyakorolt. A térség államai között sajátos azonban Szerbia helyzete. Az ország katonailag semleges és külpolitikájában a szerb kormány a nyugati hatalmak, illetőleg Kína, Törökország és Oroszország között „egyensúlyozó” irányvonalat folytat, és közeli politikai, gazdasági, illetve biztonsági-katonai kapcsolatokat is fenntart ezen államokkal. Elemzésünk második részében, építve az előző elemzésben leírtakra, a háború szerbiai következményeinek vizsgálatát egy újabb jelentős területtel, az energetikával folytatjuk. Szerbia számára az energiaellátás orosz kitettségét, a gázimport területén megnyilvánuló gyakorlatilag teljes orosz függőség mellett az a tény is növeli, hogy az ország legfontosabb olajvállalata, a Naftna Industrija Srbije (NIS) a Gazpromcsoport többségi tulajdonában van. Európa, illetve a kelet-közép-európai térség többi országához hasonlóan a beszerzési források diverzifikálása és az orosz energiafüggőség csökkentése Szerbiában is jelentős időt vesz majd igénybe. Mind a források, mind pedig a szállítási útvonalak diverzifikálása terén a szomszédos és régiós államokkal (pl. Bulgária és Görögország) való együttműködés jelentős szerepet játszik majd.
A teljes angol nyelvű elemzés itt olvasható!