2023. március 28-án a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) rövid előadásokat és kerekasztal-beszélgetést tartott az iraki háború megindulásának 20. évfordulójára emlékezve „Az iraki háború 20 éve az USA és a nemzetközi rendszer szemszögéből” címmel. A beszélgetés résztvevői Romsics Gergely, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont főmunkatársa, Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és Baranyi Tamás, a KKI stratégiai igazgatóhelyettese voltak. A beszélgetést Eszterhai Viktor, a KKI vezető kutatója moderálta.
Rövid előadásában Romsics Gergely a hidegháború évtizedeitől napjainkig tartó tipológiát vázolt fel az amerikai külpolitikáról: meglátása szerint a „külpolitikai konszenzus” 1990 után meggyengült a belpolitikai preferenciák miatt és a 9/11 utáni neokonzervatív fordulat is csak ideiglenesen állította helyre. A konszenzusos külpolitika helyreállítása a polarizált választói háttér mellett jelenleg is a Biden-kormányzat legfőbb kihívása.
Marton Péter előadásában először is a 2003-as iraki rezsimváltásra vonatkozó döntés kényszerítő körülményeit tekintette át, majd azt a kérdést járta körül, hogy az Egyesült Államok szempontjából működött-e a normakövetést és tudatos normaszegést egyszerre üzenő külpolitikai magatartás. Normakövetésről beszélhetünk abban az értelemben, hogy az Egyesült Államok egy következetesen alapvető normákat megszegő rezsimmel szemben járt el Szaddám Huszein hatalmának megdöntésekor, nem kizárólagosan saját érdekeinek alapján, és adva arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának hozzájárulását keresse, majd ennek hiányában ragaszkodjon legalább alkalmi koalíciós partnerek bevonásához. Tudatos normaszegés is történt ugyanakkor az ENSZ BT megkerülésével, és azáltal, hogy az erre való alkalmi készség demontrálását az Egyesült Államok fontosnak látta a 2001. szeptember 11. utáni stratégiai helyzetben. Az ennek kapcsán vonható mérleg összességében nem alakult igazán kedvezően az Egyesült Államok számára, és lépései jelentős reputációs költségeket vontak maguk után, ám az intervenció nem okozta, mivel az amerikai fellépés említett konstruktív elemeire tekintettel nem is okozhatta a szabályokon alapuló nemzetközi rend megrendülését.
Baranyi Tamás arról az elképzelésről beszélt, hogy a neokonzervatívok „eltérítették” az amerikai politikát az iraki háború irányába, és rámutatott a „neokonok” eszmei különbözőségeire, és ezzel szemben a liberális intervencionizmusra való általános fogadókészségre az amerikai közéletben. A kerekasztal-beszélgetés során a jelenlegi amerikai külpolitika elméleti egysége és gyakorlati fragmentációja, a Kínával kapcsolatos politika, valamint az Egyesült Államok fejlődő világban való tekintélyvesztése került szóba.
Képek: Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI)