Augusztus 28-án a KKI a Brit Nagykövetséggel együttműködésben Nicholas Hopton, az Egyesült Királyság Külügy- és Nemzetközösségi Minisztériumának európai kül- és biztonságpolitikai igazgatója. Az esemény figyelmének középpontjában a Brexit biztonság és védelempolitikai aspektusai és Nagy-Britannia és az EU közötti a lehetséges jövőbeni védelmi együttműködése volt.
Az eseményt Ugrósdy Márton, a KKI igazgatója nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a Brexit körüli bizonytalanságok ellenére sem szabad megállnia a szakmai párbeszédnek. A nyitóelőadásban Hopton nagykövet kifejtette, hogy a Johnson kormány elsődleges célja a Brexit megvalósítása. A nagykövet szerint „iskolakezdés” hangulat van az európai politikában is, de a brit parlament „nem kezdi el az iskolát” októberig. Megerősítette, hogy az Egyesült Királyság el fogja hagyni az EU-t október 31-én.
Hopton nagykövet a jelenlegi biztonsági fenyegetések széles skáláját felvázolta, a világgazdaság súlypontjának Ázsia irányába való elmozdulásától kezdve a kibertérben megjelenő fenyegetéseken és a klímaváltozáson át Oroszország destabilizációs magatartásáig. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság már találkozott ezekkel a fenyegetésekkel és multilaterális, nemzetközi együttműködésre van szükség ezek kezeléséhez. Az Egyesült Királyság többet akar tenni ezen téren, informálisan csatlakozna EU-s kezdeményezésekhez, mint a CFSP, ha az EU erre nyitott lenne. A jövőbeli biztonságpolitikai partnerség az EU-val a nagykövet szerint három alapelvre fog épülni: ezek az autonómia, rugalmasság és skálázhatóság (az együttműködés szintjét illetően). Az Egyesült Királyság nyitott minden EU-s ötletre, amennyiben az illeszkedik a NATO-ba és erősíti a katonai szövetséget.
Az ezt követő panelbeszélgetést Varga Gergely, a KKI vezető kutatója moderálta, és magyar biztonsági szakértők vitatták meg a nagykövettel a Brexit utáni biztonsági környezet kérdéseit. Csiki-Varga Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet kutatója elmondta, hogy a jelenlegi geopolitikai környezetben szükséges lenne az európai kooperáció, amit viszont a Brexit aláás. Hozzátette, hogy a Brexit lehetséges negatív gazdasági hatásai is komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek. Amellett érvelt, hogy a Brexitet nem szabad zéró-összegű biztonsági játszmaként felfogni és az Egyesült Királyságot sem érdemes megbüntetni az EU elhagyása miatt. Csiki-Varga elmondta, hogy a Brexitnek nem szándékolt hatása lehet, hogy katalizálja az európai stratégiai autonómiai törekvéseket és az EU fegyverkezését. Hopton nagykövet amellett érvelt, hogy rossz irányba mutatna kizárni a harmadik országokat az EU-s biztonsági projektekből. Azt is leszögezte, hogy nem tekinti a Brexitet az európai védelmi ipar számára fenyegetésnek.
Rábai György, a Védelmi Minisztérium Védelempolitikai Osztályának vezetője aláhúzta, hogy az EU-nak hiányozni fog az Egyesült Királyság, mint globális szereplő és az EU legerősebb katonai hatalma. Elmondta, hogy a magyar kormány nem örül a Brexitnek, de tiszteletben tartja az ország döntését az EU elhagyásáról. Magyarország jelenleg is az Egyesült Királysággal való jövőbeli együttműködés formáit keresi, a két ország már egy szándéknyilatkozatot is aláírt erről, valamint az új Nemzetbiztonsági Stratégia is meghatározó partnerként tekint az Egyesült Királyságra. Takács Szabolcs, a magyar kormány Brexit-ügyi miniszteri biztosa záró gondolatai között kiemelte, hogy a „Brexitnek fairnek kell lennie” és „Magyarország a lehető leginkább átfogó és mély együttműködést keres az Egyesült Királysággal”.