A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) szervezésében 2021. június 25-én megrendezésre került „Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra” című offline konferencia. Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója az USA afganisztáni kivonulásának apropóján a magyar misszióra megemlékezve köszöntötte a rendezvény előadóit.
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter nyitóelőadásában kiemelte, hogy a migráció 2015 óta jelentős kihívás Magyarország számára politikai, biztonsági, gazdasági és egészségügyi szempontból is. A külföldi migráció egyik meghatározó forrása Afganisztán, mert a NATO műveletek megkezdése és 2020 között mintegy 3 millió fő hagyta el az országot. A NATO missziójának a végével Afganisztán magára marad, a stabilitása pedig kérdéses, amely miatt jelentős kivándorlási hullámra számíthatunk. Magyarország migrációs stratégiája négy pillérből áll. Az első védvonal, a szubszaharai (Mali) és afganisztáni. A második védvonalat a Földközi-tenger és Törökország jelenti. A harmadikat, Észak-Macedónia és Szerbia és végül az utolsó Magyarország határa. A cél, hogy Magyarország már az első védvonalon hatékonyan védekezzen és konkrét katonai lépésekkel járuljon hozzá a térség stabilitásához. A júniusi NATO csúcs azt tükrözte, hogy az európai országok többsége belátja, a NATO kivonulása egy olyan biztonsági helyzetet teremt, amelyre Európának fel kell készülnie.
A nyitóelőadást követő beszélgetést Dr. Baranyi Tamás Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) stratégiai igazgatóhelyettese vezette. Elsőként Dr. Bakondi György, a Miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója adatokkal támasztotta alá, hogy 2021-ben a spanyol és olasz migrációs útirányon újra jelentős létszámnövekedés tapasztalható. A görögországi útvonalon csak azért nincs növekedés, mert az ország vezetése szigorú migrációs politikát alkalmaz. A migrációs nyomás erősödése a magyar határon elfogott illegális bevándorlók száma alapján is azonosítható. Kiemelte, hogy az Afganisztánból származó bevándorlók tekintetében dinamikus növekedés tapasztalható, amely a NATO misszió végével biztosan tovább nő.
Dr. Simicskó István, országgyűlési képviselő, volt honvédelmi miniszter a magyar szerepvállalást értékelve megállapította, hogy nehéz pontos mérleget vonni. A magyar misszió egyfelől tartotta magát a legfontosabb, a szövetségesekkel „együtt be és együtt ki” alapelvhez. Másodszor szerepet játszottak az állam működésének a megerősítésében is. A magyar misszió sokat tett azért, hogy meggyőzze a helyi lakosokat, hogy nem megszállók, hanem a segítségükre jöttek. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a magyar katonák a NATO-n belül és Afganisztánban egyaránt megbecsülést szerezzenek. Mindezek ellenére a NATO művelet eredményessége kétséges abból a szempontból, hogy képes volt-e elérni, hogy Afganisztán a saját lábán is megtudjon állni. Sajnos ebben a tekintetben nem kedvezők a kilátások. Dr. Bakondi Györggyel egyetértve hangsúlyozta, hogy az amerikai döntésnek biztosan Európát érintő hatása lesz.
Dr. Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója és a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa szerint a NATO szövetség lényegében kudarcot vallott. Egy nyugati típusú demokráciát nem tudott meghonosítani, sőt 2009 óta egy elhúzódó politika válság van az országban, amelyet csak az amerikai nyomásgyakorlással lehet stabilizálni. Azt gondolja, hogy egy új percepcióra lenne szükség, amely értelmében alkut kellene nyújtania a nyugati országoknak a tálibok felé. A tálibok nemzetközi elismeréséért cserébe a terrorista akciók leállítását, a kábítószertermelés megszüntetését, és a migráció korlátozását kellene kérni. Mindez nem elvont lehetőség, hanem reális felismerése a helyzetnek. A tálibok által uralt területek egyre nőnek, az amerikai becslések is mindössze 6-8 hónapot adnak a kormánynak arra, hogy a hatalmát megtartsa. Európa számára a megoldást a stabilitás növelése jelentené. Afganisztán ugyanis képtelen védeni a határait, amely következtében a migráció megállíthatatlannak tűnik.
A rendezvényről készült képek forrása:
Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)//Ministry of Foreign Affairs and Trade
Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI)//Institute for Foreign Affairs and Trade (IFAT)