A 2022. március 7-én megrendezett kerekasztal-beszélgetés során a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatói, Molnár Tamás Levente, Salát Gergely, Szalai Máté és Wagner Péter különböző perspektívából közelítették meg az orosz–ukrán háború lehetséges hatásait a világrendre. A beszélgetést a KKI kutatója, Garai Nikolett moderálta.
A 2014-es ukrán válságra a jelenlegi események előzményeként is lehet tekinteni, mint a jelenlegi orosz–ukrán háború és az átalakuló világrend előszobája. Az európai biztonsági struktúrában új fejezet nyílik Oroszországgal szemben, melyben a Moszkva elleni védekezés és a feltartóztatás politikája kerül előtérbe. A nemzetközi rend korábban kezdődött eróziója valószínűleg fel fog gyorsulni, mivel a háború kitörése előtt már erős jelei voltak az unipolaritás megszűnésének, és egyre nyilvánvalóbb jelei adódtak az Egyesült Államok relatív súlycsökkenésének. Azok a nagyhatalmak, amelyek korábban elfogadták, de legalább is tudomásul vették az amerikai hegemóniát, most már igyekeznek egyre jobban feszegetni a határokat. Ennek kapcsán most az figyelhető meg, hogy Oroszország és a kevésbé agresszív eszközöket alkalmazó Kína is igyekszik kihasználni az USA relatív „hanyatlását”.
A következmények szempontjából döntő fontosságú, hogy a nemzetközi közösség hogyan reagál a háborúra, illetve hogyan lesz beilleszthető a megváltozó világrendbe a háborút kirobbantó Oroszország. Ami a globális folyamatokat illeti, a nagyhatalmi vetélkedés vélhetően élesedni fog, új hatalmi centrumok, illetve középhatalmi pólusok jelenthetnek meg, így az elkövetkezendő évtizedekben egy már régen nem tapasztalt nagyhatalmi versengésnek lehetünk a tanúi. Az európai biztonsági szerkezetben is új fejezet nyílik. Elképzelhető, hogy új vasfüggöny fog leereszkedni Európa keleti felén, és egy hatalmas „sokkterápiával” fog felérni a háború tapasztalata, mely a remények szerint elérhető közelségbe helyezi az Európai Unió biztonságpolitikai integrációját és elvezethet egy egymás felé konvergáló, közös európai fenyegetettség-érzethez. A legaggasztóbb kihívást az orosz nyersanyagfüggőség fogja jelenteni a kontinentális Európa országai számára. Az szinte biztos, hogy a biztonsági környezet kedvezőtlenebbé válik, ami óriási költségekkel fog járni. Ezért nem is lehet biztosra venni, hogy a világrend változásainak első felvonásából az Európai Unió erősebben fog kikerülni.
Mások szerint az Európai Unió egyre inkább kénytelen lesz az Egyesült Államok segítségére támaszkodni. Szerintük nem Kína és Oroszország fog „blokká tömörülni”, hanem az Európai Unió és az Egyesült Államok, és ezáltal csökkeni fog az Európai Unió mozgástere. Szóba került a NATO szerepe is, illetve az európai NATO-tagok lehetséges lépései az egyre inkább konszenzusnak tűnő európai újrafegyverkezéssel kapcsolatban. Kérdéses, hogy a fegyverkezésre rászánt hatalmas összegek ellenére képes lesz-e az Unió megvalósítani azt a stratégiai váltást, ami egy globálisan aktívabb, összetartó európai védelmi közösséghez szükséges.
Kína szerepéről is szó esett. Elhangzott, hogy a kínai kormánynak a gazdasági stabilitás megtartása a cél, amellett, hogy ápolja kapcsolatait mind a Nyugattal, mind Oroszországgal, miközben tiszteletben tartja a szuverenitás elvét. A következő években a nyugati hatalmaknak az lesz a fő célja, hogy megpróbálják szétválasztani Kínát Oroszországtól, Kínának pedig az, hogy kikerüljön az orosz nyomás alól.
Végül a KKI munkatársai egyetértettek abban, hogy Oroszország jövője kétféleképpen alakulhat. Az egyik, voltaképpen a jobbik forgatókönyv szerint Brezsnyev-korszak 2.0 köszönt be, melyben az orosz politikai és kulturális elszigeteltség a meghatározó, míg a másik forgatókönyv Oroszország észak-koreai minta felé való sodródásával, agresszív belpolitikai propagandával és a gazdasági zsarolás általános külpolitikai fegyverként való használatával jár. A nyugati társadalmak már 1991-től kezdve is nehezen tudtak különbséget tenni a közel-keleti térség, valamint az Al-Káida mint politikai erő között, így sajnos az várható, hogy Oroszország megítélésében is megfigyelhető lesz a nyugati ruszofóbia felerősödése. A gazdasági elszigeteltség és hanyatlás mellett a tömeges elvándorlás is egyre kézzelfoghatóbb problémává fog válni Oroszország számára.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!
JTNDaWZyYW1lJTIwd2lkdGglM0QlMjIxMDAlMjUlMjIlMjBoZWlnaHQlM0QlMjI0NTAlMjIlMjBzcmMlM0QlMjJodHRwcyUzQSUyRiUyRnd3dy55b3V0dWJlLmNvbSUyRmVtYmVkJTJGaEM5ZVpzMW55cmMlMjIlMjB0aXRsZSUzRCUyMllvdVR1YmUlMjB2aWRlbyUyMHBsYXllciUyMiUyMGZyYW1lYm9yZGVyJTNEJTIyMCUyMiUyMGFsbG93JTNEJTIyYWNjZWxlcm9tZXRlciUzQiUyMGF1dG9wbGF5JTNCJTIwY2xpcGJvYXJkLXdyaXRlJTNCJTIwZW5jcnlwdGVkLW1lZGlhJTNCJTIwZ3lyb3Njb3BlJTNCJTIwcGljdHVyZS1pbi1waWN0dXJlJTIyJTIwYWxsb3dmdWxsc2NyZWVuJTNFJTNDJTJGaWZyYW1lJTNF