Február 6-án a nemzetközi termelési és értékláncok napjainkban megfigyelhető változásait elemző kerekasztal-beszélgetésre került sor a Külügyi és Külgazdasági Intézetben (KKI). A rendezvényen meghívott előadóként Dr. Magasházi Anikó, a kőszegi Institute of Advanced Studies kutatója, illetve Dr. Kacsirek László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense vett részt.
Előadásában Magasházi Anikó elmondta, hogy egyes becslések szerint a világkereskedelem 80 százaléka mintegy 600 globális értékláncon belül zajlik. A külföldi hozzáadott érték alapján a leginkább szétdarabolt értékláncok az autóipart és az elektronikai ipart jellemzik. A versenyképességet egyre inkább meghatározza, hogy mely cég fér hozzá előbb a szükséges tehetségbázishoz, aminek következtében a K+F tevékenységek is kikerülnek a vállalati központból. Ennek eredményeképpen ma már globális innovációs hálózatokról beszélhetünk. Az Apple cég példáját említve Magasházi Anikó elmondta, hogy az amerikai cég erősen függ a Kínában végzett összeszerelő tevékenységtől, bár a kínai hozzáadott érték a termék értékének csak kis százalékát teszi ki. Ezzel együtt az Apple cég részvényeinek értéke 5 százalékot esett egyetlen nap alatt a kínai koronavírus kitörése miatt. Az USA és Kína közti kereskedelmi háború kapcsán kifejtette, hogy az amerikai korlátozások miatt a Huawei cég számára a hazai piac, illetve az Övezet és Út Kezdeményezés országai jelenthetik az alternatívát.
Kacsirek László kifejtette, hogy a globális értékláncok létrejöttét az innováció, a kereskedelem liberalizálása, a szállítási költségek csökkenése, illetve a határokon belüli akadályok csökkentése tette lehetővé. A nemzetközi értékláncok összetettsége napjainkra olyan szintet ért el, hogy az egyes országok szabályozási rendszerei közti különbségek az értékláncok működésének komoly akadályát jelentik. Többek között erre a problémára keresnek megoldást a regionális kereskedelmi megállapodások. Napjainkban a globális értékláncok működésében csökken a bérkülönbségek jelentősége, nő a szolgáltatások szerepe, illetve emelkedik az értékláncok regionális koncentrációja. Másrészt a globális értékláncok egyre tudásintenzívebbé válnak, ezen kívül számos tevékenységet a vállalatok abba a térségbe telepítenek vissza, amely a piacukat jelenti. Kacsirek László szerint ezek a tendenciák az EU-ba irányuló magyar export növekedését fogják erősíteni, illetve lehetőséget biztosítanak a hazai kis- és középvállalkozások exportrészesedésének növelésére.