Barabás T. János elemzése.
A Moldovai Köztársaság több mint 25 évi függetlenség után is a gyenge állami intézmények és a korrupció csapdájában vergődik – egy olyan geopolitikai küzdelem áldozataként, amelynek megoldását a nagyhatalmak nem tartják prioritásnak. A rendszerszintű korrupció keretében az érdekcsoportok nagymértékben befolyásolják a kormányzati döntéshozást – ezt az összetett viszonyt nevezik a politikatudományban foglyul ejtett államnak. Ugyanakkor a helyzet nem reménytelen – annak ellenére, hogy egyes külföldi politikai tényezők ezt sugallják –, mert az ország gazdasága sikeresen állt át a nyugati relációra, és az Európai Unió társult tagjaként egy hatékony modernizációs programja is van. Elemzésemben arra teszek kísérletet, hogy az üzleti-politikai érdekcsoportok viszonyának oldaláról értelmezzem a belpolitikát, és a Moldovára befolyással bíró térségbeli folyamatokat vázoljam. Ennek a két, gyakran kiszámíthatatlanul változó tényezőnek – a belpolitikának és a regionális kapcsolatoknak – a kölcsönhatása eredményezi az ország jövőbeli sorsát, amelyben Magyarország is egyre inkább érdekelt.