Szakáli Máté angol nyelvű elemzése.
Az ASEAN Dialógus Partnerei közül a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) és az Európai Unió (EU) között 1972 óta fennálló formális kapcsolatok tekintenek vissza a leghosszabb múltra. A tartós és bővülő együttműködés szoros gazdasági kapcsolatokat is magában foglal, ideértve az EU az ASEAN gazdasgái integrációjának elősegítésére fordított pénzügyi és technikai támogatását. Az EU–ASEAN Stratégiai Partnerség régóta tervezett megkötésének 2019. januári elhalasztása azonban jelzi, hogy különböző érdekcsoportok továbbra is előfeltételeket támasztanak a régióközi és kétoldalú kereskedelmi tárgyalások, illetve ratifikációk elé, amelyek gyakran belpolitikai motivációkból és rövid távú érdekekből erednek.
Az EU az utóbbi években például számos kezdeményezéssel törekedett elmélyíteni kapcsolatait az ASEAN-nal, de nem kapott egyöntetű és pozitív visszajelzést rájuk. Jellemzően mindkét integráció a másikat okolja a kortárs relációk feszültségeiért, az EU esetében bizonyos mértékig az ASEAN Gazdasági Közösség előrehaladásával kapcsolatos téves elvárások eredményeként. Jelen tanulmány célja a kortárs EU–ASEAN régióközi gazdasági reláció áttekintő bemutatása, valamint az ASEAN Gazdasági Közösség integrációja következményeinek felmérése az Európai Unióra szempontjából.
***
Among all the Association of Southeast Asian Nations’ Dialogue Partners the ASEAN and the European Union share the longest history of cooperation and expanding engagement, going back to 1972, and have strong economic relations including the EU’s financial and technical assistance supporting ASEAN’s economic integration. But the long-planned launch of ASEAN-EU Strategic Partnership was postponed January 2019 as interest groups continue to impose pre-conditions to interregional and bilateral trade negotiations or ratifications over varied reasons, often stemming from domestic politics and short-term interest.
Hence, the EU’s many recommendations in recent years to deepen the relationship, for instance, has not received a comprehensive and positive response from ASEAN. Responsibility for the current state of affairs is apparently assigned to each other by both integrations, on the EU’s part to some extent as a result of misplaced expectations regarding the progress of ASEAN Economic Community. This study aims to overview this current state and trajectory of the bi-regional economic relations and assesses its challenges and prospects for the EU concerning the integration process of the ASEAN Economic Community.