A Magyar Külügyi Intézet által, 2025. június 5-én “A frontvonalon túl – a háborús fáradtság politikai és társadalmi hatásai” címmel szervezett kerekasztal beszélgetésen Fedinec Csilla, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója és Miklós Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, Seremet Sándor moderálásában vitatta meg az orosz – ukrán háború társadalmi következményeit, és a háborús fáradtság jeleit a frontvonalon túl. Hiszen arról sokat hallani, hogy hogyan bírja az ukrán haderő, arról viszont kevesebbet, miképp bírja az ukrán nép.
A beszélgetés elején a panelisták kifejtették meglátásaikat azokról a folyamatokról, amelyeket a háború negyedik évében tapasztalnak az ukrán társadalomban. Fedinec Csilla kifejtette, hogy a társadalom különböző szegmensei mind másképpen reagáltak a háború kitörésére, hiszen eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek a konfliktus eseményeivel kapcsolatban. A Kelet- és Nyugat-Ukrajna közötti városszerkezet-béli, és ebből fakadó életmódbeli különbségek, a létbizonytalanság, hogy egyáltalán lesz-e hova visszamenniük majd Kelet-Ukrajnába többször okoztak már feszültséget a menekültek és a helyben maradt lakosság között.
A szakértők egyetértettek azonban, hogy kezdetben egyfajta sokk-ként jelent meg a háború a köztudatban. Bendarzsevszkij Anton válaszolva a kérdésre kiemelte a háborús fáradtság és az erőteljes érzelmi polarizáció jelenlétét a társadalomban. A háború kitörését követően Zelenszkij társadalmi támogatottsága 90%-os volt, amit kisebb eséssel mind máig őriz. Azonban, érzelmi polarizáció jelen van a társadalmon belül, abban az értelemben, hogy nincs konszenzus a háború lezárásában. Bendarzsevszkij kizártnak tartja, hogy a nép az ukrán vezetés ellen fordulna, inkább egy passzív ellenállás alakult ki és fejlődik továbbra is a végeláthatatlanság miatt.
Miklós Gábor személyes tapasztalataira hagyatkozva kifejtette, a sorozások következtében a nők arra kényszerülnek, hogy fenntartsák az életet a rurális régiókban. A földművelésen keresztül az erdei munkákon át egészen a közszolgáltatásokig szinte minden az ő felelősségükké vált a férfiak hiányában. Miklós Gábor rávilágított a sorozások népszerűségének csökkenéséhez a háborús fáradtság következtében. Emiatt főleg a kisebb településeken hatják végre, mert így lassabban szerez tudomást a lakosság a sorozásról. Mindennek köszönhetően is nőtt meg az illegális határátlépések okozta a halálesetek száma; a bezárkózott és rejtőzködő férfiak körében pedig az a mentális problémák, és az öngyilkosságok aránya is.
Végül pedig, a szakértők egyetértve kifejtették, hogy látszik egy minőségbeli különbség a 2022-es időszak önkéntesei és az utána lévő önkéntes bevonulók között. 2023-ban már megfigyelhető volt ez a hatás, mert ekkor kezdtek a kapacitásuk végére érni. Ebben számos dolog közrejátszik: a háború morális megközelítésének alábbhagyása vagy a kilátástalanság érzetének megerősödése a hadseregen belül. Ukrajna azonban mindennek köszönhetően vészesen kezd kifogyni az önkénteseiből, amely széles társadalmi feszültséget eredményez és fog eredményezni, nagy mértékben nehezítve a társadalmi mobilizálást.
