2023. július 7-én rendezte meg a Magyar Külügyi Intézet (MKI) „A Francia BLM-pillanat? A francia zavargások politikai és biztonsági vonatkozásai” című nyílt eseményét. A rendezvény résztvevői Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke, Speidl Bianka, a Századvég Kutatóintézet vezető kutatója, illetve Soós Eszter Petronella, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa voltak. Az eseményt Horváth-Sántha Hanga, a Magyar Külügyi Intézet kutatója moderálta.
A jelenlegi francia zavargások és az amerikai Black Lives Matter mozgalom 2020-as tüntetéssorozata közötti lehetséges párhuzamok kérdésére reflektálva Gladden Pappin kifejtette, veszélyes amerikai elemzői kategóriákat más kontextusokra alkalmazni, mivel ezek – például a rendszerszintű rasszizmus – Egyesült Államokon kívüli esetekben korlátozott magyarázó erővel rendelkeznek. Azt is hangsúlyozta, hogy a tömegzavargások kitörését nem lehet egyetlen okra visszavezetni: számos tényezőt kell azonosítani ahhoz, hogy valós képet kapjuk a történések hátteréről.
Folytatva a lehetséges párhuzamok keresését, a következő kérdés a 2005-ös zavargásokra vonatkozott – amelyeket az váltott ki, hogy két észak-afrikai tinédzsert a francia rendőrség elől menekülve áramütés ért egy vonat tetején –, és hogy miért ismétlődnek meg újra és újra ezek a jelenetek Franciaországban. Soós Eszter Petronella fizikai, társadalmi és identitásbeli okokat sorolt fel a franciaországi migráns hátterű közösségeken belüli feszültségek kiváltó okai között. Kiemelte a reménytelenséget, mint uralkodó érzést ezekben a közösségekben, amely az elméletben meritokratikus francia köztársaságban való érvényesülés hiányából fakad. Érvelése szerint ezért ahhoz, hogy a feszültséget enyhíteni lehessen, ki kell találni, hogy ezek a közösségek hogyan tudnának részesülni a köztársaság előnyeiből.
Speidl Bianka szerint a jelenlegi zavargások résztvevői különböző radikális identitásokkal rendelkeznek. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a tüntetők nem egy konkrét cél érdekében vagy egy nagyobb terv alapján cselekednek, hanem a rendszerrel szembeni ellenérzéseik kötik össze őket.
Macron elnök megjegyzésére reagálva, miszerint az erőszakos zavargók elfogadhatatlan módon eszközként használják egy tinédzser halálát, Gladden Pappin megjegyezte, hogy a helyzetet kihasználó radikálisok csak egy elemét alkotják a problémának. A Franciaországban egyre súlyosabbá váló élelmiszerválságot és a nagy, hátrányos helyzetű csoportot a kiváltó incidenssel együtt a jelenlegi helyzet további lényeges tényezőinek nevezte, amelyeket szintén figyelembe kell venni.
Speidl Bianka kifejtette, hogy a kulturális bizonytalanság jelensége kettős Franciaországban, mivel a többségi társadalom és a bevándorló hátterű kisebbségek egyaránt tapasztalják. Szerinte mindkét fél támadva érzi magát a másik által, ami kibékíthetetlen ellentétet és ebből fakadó agressziót eredményez. Soós Eszter Petronella is kiemelte az említett társadalmi csoportok – különösen a migráns kisebbségek és a rendőrség – közötti kölcsönös bizalmatlanságot, és felvetette a közösségi rendészet lehetőségét, mint a társadalmon belüli bizalom megteremtésének módját.
A rendezvény zárásaként Gladden Pappin a gyakorta hangoztatott neoliberális feltevésekről beszélt – határokkal, nemzetekkel, kulturális különbségekkel kapcsolatban –, amelyek rendkívüli módon megnehezítik a migrációval kapcsolatos politikai kérdések konstruktív megvitatását és a hatékony politikai döntéshozatalt Nyugaton. Speidl Bianka megjegyezte, hogy a politikai vezetőknek meg kellene hallgatniuk a közvéleményt és komolyabban kellene venniük a migrációs problémákat, Soós Eszter Petronella pedig a nemzeti oktatás szerepét emelte ki, amely az integráció fontos eszköze, és ezáltal a megoldás része lehet.
Képek forrása: Magyar Külügyi Intézet (MKI)