Kocsis Levente és Kovács Attila angol nyelvű elemzése
Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő távozása remek apropóval szolgál Magyarországnak az Európai Unió Tanácsában végzett tevékenységének az áttekintésére. A szóban forgó két tagállamnak az elmúlt tíz év egyes jogi aktusaihoz való viszonya közötti átfedésekből következtethetünk Magyarországnak a brexit után várható helyzetének jellemzőire.
A jogalkotási javaslatokat elfogadó, záró tanácsi szavazások szisztematikus áttekintése pedig megvilágítja Magyarországnak az uniós jogszabályokkal kapcsolatos preferenciáit. A vizsgálódásunk eredményei szerint a magyar jogalkotási preferenciák viszonylag kis mértékben fedik az Egyesült Királyságét, bár egyes javaslatok elutasításakor Lengyelország mellett Nagy-Britannia volt Magyarország egyik legfontosabb partnere. Arra következtetünk tehát, hogy az Egyesült Királyság távozása rontja Magyarországnak a minősített többségi szavazások során a blokkolási lehetőségeit, ám ezt Lengyelország lényegesen növekvő szavazati súlya részben ellensúlyozhatja.
***
The recent withdrawal of the United Kingdom from the European Union bestows unmatched actuality to an overview of Hungary’s actions in the Council of the European Union (hereinafter: Council). The attitudes of these two Member States to legislative acts of the Union and the overlay thereof allow us to conduct inference on the changing position of Hungary.
Moreover, the systematic overview of the final voting sessions before enacting legislative proposals reveals the Hungarian preferences with regards to the Union legislature. Our results indicate the preferences of Hungary overlap that of the United Kingdom to a relatively small degree. However, if cases of rejection are taken, we conclude that Britain and Poland were Hungary’s most frequent partners. Thus, the departure of the United Kingdom might impair Hungary’s blocking potential during qualified majority votes, though this effect is partly counterbalanced by the increasing weight of Poland.