Philippe Pellet angol nyelvű elemzése
Az Addisz-Abebában működő központi kormány által a Tigráj regionális állam ellen 2020. november 4-én indított katonai offenzíva a 2018 óta hatalmon lévő Abiy Ahmed miniszterelnök és a Tigráji Népi Felszabadítási Front (TPLF) közötti feszültségek növekedésének csúcspontja. Az etióp szövetségi hadsereg az Amhara regionális állam katonai erői és az eritreai hadsereg támogatásával 2020 november végére gyorsan elfoglalta Tigráj főbb városait, bár a tigráji erők továbbra is nagy területeket tartottak ellenőrzésük alatt, különösen a hegyvidéki régiókban, ahol folytatódtak a harcok. A tigráji erők 2021 június végén indított offenzívája lehetővé tette a főbb városok visszafoglalását, köztük Tigráj fővárosát, Mekelle-t, amit követően az etióp kormány egyoldalú tűzszünetet hirdetett. Számos jelentés szól a megszálló erők által elkövetett súlyos visszaélésekről és civilek és szerzetesek meggyilkolásáról, valamint a létfontosságú infrastruktúra kifosztásáról, ami súlyos humanitárius válsághoz vezetett. A humanitárius segítségnyújtást a folyamatos harcok és a hozzáférés korlátozása akadályozza. A tűzszünet felcsillantotta a reményt, hogy végre nagy mennyiségű humanitárius segélyt lehet célba juttatni, de Abiy Ahmed 2021 júniusában tett nyilatkozatai, amelyekben tagadta, hogy éhínség lenne Tigrájban és a segélyszervezeteket a tigriáji lázadók támogatásával vádolta, felvetik a félelmet, hogy a kormány stratégiája lehet Tigráj blokádjának fenntartása, ami tovább súlyosbítja az amúgy is katasztrofális humanitárius helyzetet. A közvetlen okok és következmények elemzése mellett ez a tanulmány azt is bemutatja, hogy ez a konfliktus a több mint 80 etnikai csoportból álló ország hosszú történelmében gyökerezik.
A teljes angol nyelvű elemzés itt olvasható!