1. A magyar-kínai kapcsolatok új aranykorba léptek
Amikor 1949. október 1-jén megalakult a Kínai Népköztársaság, és ennek híre Magyarországra is eljutott, a magyar kormány október 4-én azonnal elismerte az Új Kínát. A diplomáciai kapcsolatokat október 6-án vették fel, ami akkoriban jelentős volt Kína számára, hiszen az államelismerésért küzdött: az első hónapban csak kilenc állam ismerte el, köztük Magyarország. Valójában Magyarország és Kína hivatalos kapcsolatai még régebbre nyúlnak vissza; a Csing-birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia 1869-ben lépett szerződéses viszonyra, majd 1897-ben osztrák-magyar konzulátus létesült Sanghajban, 1897-ben pedig követség Pekingben, és 1902-ben Kína követet küldött Bécsbe. A Kínai Népköztársaság és Magyarország közötti kapcsolatok az 1950-es években különösen barátiak voltak, számos szerződést írtak alá és több magas szintű látogatást is tettek. A kínai-szovjet viszony megromlása miatt azonban a kapcsolatok lehűltek és Magyarország szovjet befolyás alá került. Ennek ellenére a magyar kormány mindig igyekezett elsimítani a feszültségeket és fenntartani a kommunikációs csatornákat a szovjetek által megengedett szűk mozgástéren belül. Az 1970-es évek végétől a magyar-kínai kapcsolatok ismét fellendültek, új szerződéseket írtak alá, melyeket magas szintű látogatásokkal erősítettek meg. A közép- és kelet-európai politikai rendszerváltást követően Magyarország fókusza az euroatlanti integráció irányába tolódott el, kevesebb figyelmet fordítva Kínára, de a 2000-es évektől kezdve Budapest tudatosan törekszik kapcsolatainak diverzifikálására, így Kína ismét a figyelem középpontjába került. A 2010-es évektől kezdve pedig a magyar-kínai kapcsolatok új aranykorba léptek.
2. Magyarország és Kína hasonlóan vélekedik a globális konnektivitás fontosságáról és a blokkosodás elutasításáról
A 2008-ban kezdődött globális pénzügyi és gazdasági válság a nyugati világ számos problémájára rávilágított, melynek hatására a magyar kormány nyíltan vállalta, hogy diverzifikálja kapcsolatait és csökkenti egyoldalú függőségeit. Ez vezetett a 2010-es évek elején a „Keleti nyitás” majd a „Dél felé nyitás” meghirdetéséhez, amely később szervesen a magyar konnektivitási stratégiává nőtte ki magát. Kína kezdettől fogva e kezdeményezések egyik fő fókuszpontja volt. Kína pedig éppen a 2010-es években jelentette be nemzetközi kezdeményezéseit, amelyekhez Magyarország is csatlakozhatott. A magyar és a kínai kapcsolatépítési stratégia tehát találkozott, és a két ország hasonlóan vélekedik a nemzetközi összekapcsolhatóságról, a globális kapcsolatok fenntartásának és továbbfejlesztésének fontosságáról. Például 2013-ban, amikor Hszi Csin-ping elnök bejelentette az Övezet és Út Kezdeményezést (BRI), Magyarország – felismerve a BRI és saját „Keleti Nyitás” politikája közötti egybeesést – az első uniós ország volt, amely bejelentette csatlakozási szándékát.
Természetesen Kína és Magyarország méretben, globális befolyásban és hatalomban nem hasonlítható össze, és a földrajzi távolságuk is óriási, de hasonlóan vélekednek a nem ideológiai kapcsolatépítés fontosságáról. Ez jó alapot teremt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez és a nemzetközi fórumokon való együttműködéshez.
3. A politikai és gazdasági dimenzión túl a kulturális és az emberek közti kapcsolatok is mélyültek a két ország között
Magyarország és Kína jelenlegi erős politikai és gazdasági kapcsolatai nem légüres térben léteznek, hanem stabil kulturális alapokon nyugszanak. Az 1950-es évek óta Kínában magyar, Magyarországon pedig kína-tanulmányok folynak az egyetemeken, mindkét ország hagyományos és modern irodalmi klasszikusai elérhetőek a másik nyelvén. A turisztikai kapcsolatok kiterjedtek: évente több százezer kínai turista látogat Magyarországra. Magyarországon él Közép- és Kelet-Európa legnagyobb kínai közössége, mintegy 20 ezer fővel. Számos állami kezdeményezés is támogatja a kulturális és oktatási kapcsolatokat. Magyarországon nem kevesebb, mint öt Konfuciusz Intézet működik (Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Pécsett és Debrecenben), Budapesten pedig egyedülálló módon magyar–kínai kétnyelvű általános és középiskola működik. Idén nyílik meg a magyar fővárosban a Budapesti Kínai Kulturális Központ. Pekingben 2013 óta működik a Liszt Ferencről elnevezett magyar kulturális intézet. Évente több száz magyar egyetemi hallgató tanul Kínában, illetve kínai diákok Magyarországon, különböző állami programok keretében vagy magánúton. Három magyar egyetem kínál kínai programokat, és egy tucat kínai egyetem kínál magyar tanulmányokat. A másik ország nyelvét és kultúráját jól ismerő szakemberek képzése azonban nem tart lépést a gazdasági kapcsolatok gyors fejlődésével, ezért az ilyen szakemberek hiánya szűk keresztmetszetet jelent a további beruházások és közös projektek szempontjából. Mindezt további állami képzési és ösztöndíjprogramokkal lehet enyhíteni.
4. A kínai vállalatok magyarországi beruházásai az elmúlt időszakban jelentős növekedést mutattak
Az elmúlt években az ázsiai vállalatok egyre nagyobb arányban részesedtek a Magyarországra érkező közvetlen külföldi tőkebefektetésekből (FDI). Ezen belül a kínai cégek beruházásai jelentős növekedést mutattak az elmúlt időszakban, és mind 2020-ban, mind 2023-ban Kína az első számú külföldi befektető az újonnan bejelentett FDI-projektek volumenét tekintve. Ez a tendencia elsősorban az új elektromos járműipari értékláncok európai megjelenésének köszönhető, mivel az ágazatban tevékenykedő ázsiai vállalatok megkezdték termelési lábnyomuk kiépítését a kontinensen. Az elmúlt években az elektromobilitáshoz kapcsolódó, újonnan bejelentett kínai projektek közé tartozott a CATL magyarországi akkumulátorgyártó üzeme és a BYD azon terve, hogy hazánkban hozza létre első európai gyárát. Az ázsiai, különösen a kínai befektetők növekvő szerepe hozzájárul a magyar közvetlen külföldi befektetések diverzifikációjához, ezzel csökkentve Magyarország nyugati gazdaságokkal szembeni kiszolgáltatottságát. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy összességében
Magyarország továbbra is mélyen integrálódik az európai értékláncokba, és a nyugati befektetők továbbra is kulcsszereplői maradnak a magyar gazdaságnak. Ami a jövőt illeti, a magyar gazdaság alapvető érdeke, hogy a befektető vállalatok a nagy értékű gyártási és kutatás-fejlesztési tevékenységeket is Magyarországra telepítsék. A hazánkban működő kínai vállalatokkal való együttműködésnek is ebbe az irányba kell fejlődnie. Emellett még nem tudni, hogy a kínai közvetlen külföldi befektetések beáramlásának közelmúltbeli hulláma veszít-e lendületéből, amint az európai elektromos járműipar új ellátási láncai létrejönnek. A kínai gyártók magyarországi tevékenységének kevésbé tőkeigényes, de K+F-hez kapcsolódó projektekkel történő bővítése megfelelő válasz lehet az új FDI-beáramlás esetleges visszaesésének ellensúlyozására.
5. Kereskedelmi kapcsolatok: Magyarország a konnektivitást részesíti előnyben a leválás helyett
Kína egyre fontosabb kereskedelmi partnerévé válik Magyarországnak. Fő exporttermékeink a bor, az orvostechnikai eszközök és a gyógyszerek, de a Kínával való kapcsolat túlmutat a látványos export-import adatokon. A nemzetközi gazdaság szerkezeti átalakulása miatt a Kínából érkező import jelentősége is folyamatosan növekszik. A komplex, globális értékláncok (GVC-k) szerepe a nemzetközi gazdaságban egyre fontosabbá válik, ami lehetővé teszi a kisebb országok számára, hogy kulcsfontosságú piaci pozíciókat szerezzenek. Magyarország a gépgyártás fontos termelési központja, így a teljes nemzeti exportunk nagy részét a gépjárművek és autóalkatrészek teszik ki. Ezekben az ágazatokban egyre nagyobb ütemben jelennek meg kínai termékek, erősítve ezzel Magyarország pozícióját a világgazdaságban. Ez a piaci tendencia a „szétválasztás” (decoupling) és „kockázatmentesítés” (derisking) néven ismert stratégiákat tükrözi. A nyugati kormányok kockázatokat látnak a nemzetközi gazdaság globalizációjában és az interdependencia kialakulásában, ezért megpróbálják megvédeni pozícióikat a nemzetközi értékláncokban, és megkísérlik kiszorítani a feltörekvő országokat, elsősorban Kínát, a GVC-kből. Magyarország ellenben abban érdekelt, hogy ez a tendencia fennmaradjon, így a kormány a nemzetgazdaságot a GVC-k bővülő szerepére helyezte, és ezzel érdekeit Kínához igazította.
Készítette: Buzna Viktor, Goreczky Péter és Salát Gergely