- Bosznia-Hercegovina a balkáni birodalomváltó tér közepének forró pontja volt az évszázadok során
Bosznia-Hercegovina földrajzi elhelyezkedéséből eredően a történelem során folyamatosan ütközőpontja volt a nagyhatalmaknak. A középkori boszniai államalakulatok az erősebb szomszédos királyságok, majd az Oszmán Birodalom expanziójának áldozatává váltak. Az oszmán előrenyomulás végleges nyomot hagyott a Balkán etnikai térképén, és a balkáni népek identitásformálására is hatást gyakorolt. Az oszmán közigazgatási struktúra nyomán kialakult millet-rendszerek vallási tömböket hoztak létre, amelyek révén a balkáni szláv népek vallási alapon különültek el egymástól. A magyar történelem szálai szorosan összekapcsolódnak a balkáni államok történelmével is, nem csak a közös oszmán múlt miatt. Bosznia-Hercegovinával különösen gazdag történelemre tekinthetünk vissza, a 19-20. század fordulóján Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként jelentős szerepet vállalt Bosznia-Hercegovina modernizációjában és nemzetépítésében. A daytoni struktúra létrehozásakor az alkotók az Osztrák-Magyar Monarchia példáját tekintették irányadónak Bosznia-Hercegovina délszláv háború utáni újraszervezésének tekintetében is.
- A daytoni struktúra determinálja a politikai instabilitást Bosznia-Hercegovinában
Az etnikai és vallási szempontból is heterogén Bosznia-Hercegovinát a délszláv háborút lezáró daytoni egyezményben kívánták új alapokra helyezni 1995-ben. A daytoni struktúra ideiglenes megoldást nyújtott az ország problémáira, napjainkban azonban láthatjuk, hogy a nemzetközi közösség által létrehozott rendszer önmagában nem képes stabilizálni Bosznia-Hercegovinát. A két entitás és a három államalkotó nemzet között folyamatosak a feszültségek, a bonyolult politikai struktúra és az államigazgatási rendszer bürokratikus jellege pedig akadályozza a hatékony döntéshozatalt. A nemzetközi szereplők aktív részvétele és közvetítése ellenére Bosznia-Hercegovina állandó alkotmányos válsággal küzd, amely jól mutatja, hogy a daytoni struktúra hiányosságait. A politikai stabilitás megteremtésében elsősorban az entitásoknak van felelőssége és ennek eléréséhez a nemzetközi közösségnek minden segítséget meg kell adnia Bosznia-Hercegovinának. Az európai uniós integráció egy módja lehet az országon belüli feszültségek leküzdésének, azonban ezen túlmenően segíteni kell Bosznia-Hercegovinát az integritásának és autoritásának tekintetében.
- Magyarország határozott és következetes támogatója Bosznia-Hercegovina európai uniós csatlakozásának
Bár Macron elnök 2019-es európai uniós bővítési stopja után általános kiábrándultság vett erőt a helyi politikai eliteken az integráció kérdésében, a jelenlegi bővítési lendület valódi – ugyanakkor elsősorban nem a helyi dinamikák felismeréséből ered, hanem az ukrajnai háború árnyékában értelmezett geopolitikai szándékból. Világosan látszik ez abból, hogy a nyugat-balkáni tagjelölt országokkal szembeni gyanakvás nem szűnt meg, és még mindig másodrangú jelölteknek tekintik őket, amit jól mutat az is, hogy Bosznia-Hercegovina csak Ukrajna és Moldova után, 2022. decemberben kapta meg a tagjelölti státuszt, majd csak megkésve, 2024. március 21-én kapott zöld lámpát a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Úgy tűnik, Bosznia-Hercegovina esetében az integráció és a „daytoni rendszer” fenntartása két külön utat járó prioritás: miközben az egyiknél mindig feltételes az előrelépés, addig a másik tekintetében egyre erőteljesebb retorikát képvisel a Nyugat is. Magyarország elkötelezett támogatója Bosznia-Hercegovina EU-csatlakozásának, hiszen az geopolitikai, biztonságpolitikai és gazdasági érdek is egyben. Így hazánk érdeke ezen folyamat segítése mind helyben, mind EU-s színtéren; jól mutatja elköteleződésünket az országba delegált magyar EU-integrációs szakértő jelenléte is.
- Az EU bosznia-hercegovinai békefenntartó missziójának élén január óta magyar parancsnok áll
A Nyugat-Balkán és Bosznia-Hercegovina stabilitását és biztonságát Magyarország nemcsak a narratíva szintjén hangsúlyozza, azért aktívan tesz is. Hazánk erőn felül – a V4-es országokat nézve első helyen – teljesít a csapatlétszámok tekintetében mind a NATO koszovói békefenntartó missziójában, mind pedig az Európai Unió bosznia-hercegovinai missziójában, az EUFOR Altheában. Miután Kajári Ferenc vezérőrnagy KFOR-parancsnoksága alatt Magyarország bizonyította, hogy képes NATO-művelet vezetésére, idén először az EUFOR Althea élén is magyar parancsnok áll Sticz László vezérőrnagy személyében (2010 és 2023 között itt vezérkari főnöki feladatokat láttunk el). Ez hazánk számára a katonadiplomáciai sikeren túl erős visszajelzés a nyugat partnerei felől arról, hogy megbíznak a Magyar Honvédség, és így hazánk felkészültségében és szakértelmében, egyben elsőként töltötte be egy volt szocialista, közép-európai ország ezen két nemzetközi misszió parancsnoki szerepét. A nagy csapatlétszámú missziós hozzájárulást indokolja továbbá azon percepció, hogy egy veszélyesebb, kiszámíthatatlanabb világ felé haladunk, mely indokolja a katonai képességfejlesztést. A magyar katonák pótolhatatlan külföldi, missziós tapasztalatot szerezhetnek ezáltal kevésbé kockázatos terepen.
- Magyarország az egyedüli kommunikációs csatorna a boszniai szerb vezetés és az euroatlanti partnerek között
A nyugat-balkáni országok közül Magyarország viszonya Bosznia-Hercegovinával adott esetben terheltebb, mert Budapest jó kapcsolatokat ápol a Boszniai Szerb Köztársasággal, amivel a bosznia-hercegovinai központi kormányzat folyamatos szuverenitási harcot vív. Ugyan Szarajevóban is tudják, hogy Magyarország az EU-integráció elkötelezett támogatója, de érthető módon feszültséget okoz, hogy Budapestben az elszakadáspárti boszniai szerb elnök, Milorad Dodik egyik legfontosabb nemzetközi partnerét látják. A megosztó magyar külpolitika logikája mégis következetes: a párbeszéd fenntartása a térség megválasztott politikai vezetőivel, melynek következtében hazánk gyakran egyedüli kommunikációs csatornaként szolgál Milorad Dodik és a nyugati partnerek között. A magyar EU-elnökség és Budapest elköteleződése a mielőbbi és teljeskörű integráció mellett most új lendületet adhat a kapcsolatoknak, hiszen Budapest nemcsak támogatója lesz az integrációnak, de ezúttal napirendformáló szerepbe is kerül. Egyedülálló „híd szerepét” Magyarország pedig kihasználhatja, hogy elősegítse az EU-csatlakozáshoz (is) szükséges országon belüli politikai kompromisszum elérését, és európai uniós színtéren képviselje a konfliktusos felek érdekeit. Magyarország tehát minden irányba nyitva tartja a kommunikációs csatornákat, ebbe a külpolitikai modellbe illeszthető be Orbán Viktor miniszterelnök bosznia-hercegovinai látogatása is.
Készítette: Baranyi Tamás Péter