1. Magyarország az ötödik és egyben legnagyobb bővítés során, húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz.
A rendszerváltozás után Magyarország számára egy politikai és társadalmi konszenzuson nyugvó célként fogalmazódott meg az Európai Unióhoz történő csatlakozás. Hazánk sokat tett annak érdekében is, hogy a Visegrádi országokkal közösen lépjen be az EU-ba, ugyanis regionális szempontból is fontos volt e régió csatlakozása, a korábban a vasfüggöny által kettéválasztott Európa fokozatos egyesítése céljából is. A csatlakozás sikere egy történelmi siker Magyarország számára.
2. Magyarország csatlakozása az EU-hoz egy olyan fontos eredmény, melynek ma sincs alternatívája.
Húsz év távlatából elmondható, hogy az uniós tagság nem csupán gazdasági mutatókkal kifejezhető eredményeket hozott. Magyarország állampolgárai is szabadon vállalhatnak munkát bármely tagállamban, de ugyanígy szabadon tanulhatnak és utazhatnak az unió egész területén. Javult az életszínvonal, az ország a világ egyik legjelentősebb egységes piacához csatlakozott, a kohéziós politika eszközei révén pedig számos regionális és határon átnyúló fejlesztés valósult meg.
3. Az EU ma már teljesen más kihívásokkal néz szembe, mint húsz évvel ezelőtt, miközben nem rendelkezik hosszú távú stratégiával geopolitikai súlyát illetően.
Az EU nem lett geopolitikai értelemben nagyhatalom, és az elmúlt években nem is tudott igazán előre lépni a geopolitikai értelemben vett nagyhatalmi státusz megszerzésében. Az elmúlt évtizedekben nagyon sok elképzelés jött létre ezzel kapcsolatban, de alapvetően két nagy lehetősége állt az EU előtt: egy önálló és geopolitikai értelemben erős EU; vagy egy olyan EU, mely leginkább a transzatlanti együttműködésre támaszkodik. A jelenlegi háborús konfliktusok is mélyítik az EU-ban megfigyelhető ilyen jellegű identitásválságot: míg korábban az USA az EU stratégiai autonómiáját illetően aggodalmát fejezte ki, addig mostanra inkább ennek hiánya az, amit felró Európának. Erre az identitáskeresésre nem érkezik adekvát válasz, sem egy konkrét stratégia, sem pedig egy hosszabb távú vízió formájában.
4. Az EU versenyképességéből is folyamatosan veszít, miközben a feltörekvő gazdaságok is egyre inkább megelőzik őt.
Európa a világgazdaság egyik legfontosabb szereplője volt hosszú századokon keresztül: innen indultak meg a felfedezések, itt zajlottak olyan ipari, technológiai és gazdasági folyamatok, melyek később a világ további részeire is nagy hatással voltak. Bár ez a fajta fejlődés főleg a második világháború után megtorpant, a fokozatosan egységesülő Európa vissza tudta venni a gazdasági erőcentrum szerepet. Az EU térsége a fejlesztés központú növekedés modelljévé vált. Ezt tovább tudta erősíteni az euró bevezetése, mely újabb versenyképességi potenciálokat szabadított fel. Ugyanakkor az EU világgazdaságban betöltött szerepe az elmúlt időszakban fokozatosan csökken. Az EU versenyképessége a feltörekvő gazdasági szereplőkkel szemben, mint amilyen Kína, Brazília vagy India, folyamatosan csökken, hiszen ezekben az államokban jóval kedvezőbb a befektetési klíma. Ugyanígy, a technológiai újítások terén is lemarad az EU. A belső okok között pedig megjelölhetjük az elöregedő társadalom okozta problémákat, a túlszabályozást, a nem megfelelő támogatási rendszereket és a fejlesztés és innováció folyamatos háttérbe szorulását is.
5. E kihívásokra adott reakciókat illetően Magyarország egy erős nemzetek Európája koncepciót támogat, az Európai Egyesült Államok helyett.
Húsz évvel ezelőtt Magyarország nem azzal a céllal csatlakozott az EU-hoz, hogy feladja szuverenitását, hanem épp ellenkezőleg. A cél az volt, hogy a csatlakozás által a szuverén nemzetállamokat tömörítő, erős és stabil Európai Unió részévé váljon, ahol az egyes tagállamok közösen hatékonyabban el tudják érni a kitűzött célokat, mintha külön-külön próbálkoznának ezzel. A geopolitikai súlyvesztés okozta vákuumot tölti ki valamelyest a mélyebb egységesítést és integrációt támogatók és a nemzeti szuverenitást védők konfliktusa. Magyarország, elkötelezett EU tagállamként és az EU Tanácsának következő soros elnökeként változásokat kíván elérni ezeken a területeken és várhatóan fontos lépéseket tesz majd az erős nemzetek Európai Uniójáért, és az EU versenyképességének növeléséért.
Készítette: Stepper Péter