Az afrikai Száhel-övezetben tapasztalható zavargások szélesebb körű következményekkel fenyegetnek, mivel 2020 óta több mint hat puccs történt. A Száhel-övezet mind az Európa felé irányuló migráció, mind a nagyobb geopolitikai változások szempontjából egyre fontosabbá válik. Magyarország érdeklődése a térség iránt nem tűnik nyilvánvalónak, hiszen nincs semmilyen kötődése a régió gyarmati múltjához, és a gazdasági kapcsolatai is csekélyek, bár nem elhanyagolhatóak. De ami a Száhel-övezetben történik, annak sokkal szélesebb körű következményei vannak.

Az elmúlt években Maliban és Burkina Fasóban történt többszöri puccs után idén nyáron Nigerben is puccsot hajtottak végre az Egyesült Államok által támogatott elnök ellen, amelyet egy gaboni puccs követett. Összesen közel hárommillió ember vált menekültté vagy kényszerült lakóhelye elhagyására. Niger, Mali, Burkina Faso és Guinea viszonya Franciaországgal megromlott. Ennek tudatában ajánljuk ezt az „öt tényt” a Száhel-övezetről és Magyarország ottani érdekeiről.

A kormányzati kudarcok, a törékeny állami struktúrák, a szélsőségesség és az erőszak szubszaharai epicentrumaként a Száhel az elmúlt három évben puccsok sorozatának színhelye volt, amelyek egy 3500 mérföldes, parttól partig tartó folyosót hoztak létre, a világ leghosszabb katonai irányítású folyosóját.

A Száhel-övezet jelenlegi kihívásainak kezelése átfogó és összehangolt megközelítést igényel, amelyben részt vesznek a kormányok, a regionális szervezetek, a nemzetközi partnerek és a helyi közösségek. A kulcsfontosságú stratégiák közé tartozik a biztonság javítása, a fenntartható fejlődés előmozdítása, a kormányzás és a jogállamiság megerősítése, valamint az oktatásba és az egészségügybe való beruházás.

A Száhel-övezet eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az erőszakos szélsőségességgel és katonai puccsokkal szembesülő országok egyik fő jellemzője a kiábrándult fiatalok rétege, akik kevés esélyt látnak arra, hogy kitörjenek az oktatási rendszer, valamint a gazdasági és hatalmi struktúrák korlátai közül. Elég csak megnézni a Száhel-övezet eddigi puccsvezetőit, akik többnyire harmincas-negyvenes éveikben járó fiatal tisztek voltak, akiket még fiatalabbak támogattak (katonák és civilek). Ezért a fiatalok kérdése az oktatás, a foglalkoztatás, a politikai részvétel és a polgári szerepvállalás szempontjából kulcsfontosságú.

A magyar kormány tisztában van a Száhel-övezet stratégiai jelentőségével, és megérti, hogy a régió összetett, egymással összefüggő kihívásokkal néz szembe. Kifejezett cél ezért, hogy most – és a magyar EU-elnökség alatt is – különös hangsúlyt fektessen ezeknek a kérdéseknek a kezelésére.

Mivel Csád maradt a Száhel-övezet utolsó stabil országa, Magyarország igyekszik ott segíteni, ahol a legnagyobb szükség van rá. Jelenleg ez a csádi hatóságok és a társadalom tehermentesítése a szudáni menekülttáborok megsegítésével az év eleji nagy menekültáradat után. A már Csádban tartózkodó 580 ezer menekült mellett idén több mint 300 ezren menekültek el a szudáni zavargások elől biztonságot keresve. Magyarország jelenleg is dolgozik a helyszínen egy misszió létrehozásán, hogy támogassa a csádi orvosokat fontos munkájukban, a gyógyításban és az életmentésben.

Készítette: Horváth-Sántha Hanga