1. A háború lezárásának igénye és a migrációellenesség jobbratolódást eredményezett Türingiában és Szászországban.
Vasárnap (szeptember 1.) tartották Németországban a tartományi választásokat Szászország és Türingia szövetségi államban. Rekordmagas részvétel mellett Türingiában az AfD (Alternative für Deutschland) megnyerte a választásokat a szavazatok 32,8%-ának megszerzésével, Szászországban pedig megszorongatta a tradicionálisan erős kereszténydemokrata CDU-t (Christlich Demokratische Union Deutschlands) egy 30,6%-os eredménnyel (összesen 1,3%-al lemaradva az ottani választást megnyerő kereszténydemokratáktól). Türingiában a CDU a stabil második helyet tartja, de a szavazatok közel csak negyedét tudta megszerezni. A harmadik helyezett mindkettő esetben a januárban alakult BSW (Bündnis Sahra Wagenknecht – Sahra Wagenknecht Szövetsége) baloldali párt lett, amelynek alapítója a Die Linke baloldali pártból lépett ki egy „nemzetibb érzelmű, kontrolállatlan migrációt ellenző és béke pártján álló” párt létrehozásának céljából.
A BSW jó eredménye miatt, nem meglepően, a Die Linke eddigi szavazatinak egy jelentős részét vesztette el és a negyedik (Türingia) illetve az utolsó előtti helyre (Szászország) szorult. A kancellárt adó szociáldemokrata párt, az SDP (Sozialdemokratische Partei Deutschlands) nagyon szerény, 6-7%-os eredménnyel végzett mindkét tartományban, a Zöldek pedig hasonlóan rossz eredmény mellett épp, hogy bejutottak a Szászországi parlamentbe. Ez a Liberálisokról már nem mondható el, egyik tartományban sem érték el a bejutási küszöböt.
2. Bár az eredmények nem meglepőek, a ‘cordon sanitaire’ nem veszti érvényét az AfD-vel szemben
Bár vasárnap két tartományban tartottak választást a tizenhatból, az eredményeknek komoly jelentősége van tartományi és szövetségi szinten is. Elsősorban az AfD szereplése miatt, amely ellen a pártok túlnyomó többsége eddig cordon sanitaire-t, vagy ahogy Németországban nevezik, tűzfalat alkalmazott a párt radikalizmusa miatt, és nem voltak hajlandóak semmilyen ügyben sem együttműködni velük. A CDU kampányának egyik fő üzenete is ez volt – a zöldek, a szociáldemokraták és a liberálisok is jobban teszik, ha inkább rájuk szavaznak, mivel csak a CDU képes felvenni a kesztyűt a radikális AfD-vel szemben.
A CDU-s szászországi miniszterelnök, Kretschmer eleve kívülálló kicsit a jobboldali-atlantista CDU-s főirányvonalhoz képest. A kampány során inkább a regionális identitás erősítésére épített: a szászoknak Brüsszel, de Berlin se határozza meg, hogy mit csináljanak. Szászországot egyébként 1990 óta megszakítások nélkül vezető CDU remekül ismerte fel Kretschmer személyében rejlő potenciált és építették rá kampányukat is – őt ugyanis még a szászországi AfD szavazók is elfogadnák miniszterelnöknek. Ettől függetlenül a CDU egyelőre kizárja az AfD-vel való együttműködést. Nem így viszonyul viszont a BSW-hez, amely párt annak ellenére teljesített jól a választásokon, hogy még egy év sem telt a megalapításuk óta. Azonban a kampány rávilágított két fontos tényezőre a BSW-vel kapcsolatban: a párt alapvetően vezetőjére, az NDK-s születésű Sahra Wagenknechtre épít (vagyis más személyiségek a párton belül szinten láthatatlanok), illetve, hogy a párton belül jól látható törésvonalak alakultak ki, főleg, ami a migrációt illeti.
3. Az AfD stratégiája vidéken, és a fiatalok körében működik a legjobban
A két tartományi választás nemcsak amiatt fontos, hogy az egyes pártok hogyan taktikáztak, ki tudott ki elől szavazatokat elvonni, vagy mennyire büntették meg a szavazók ismét az amúgy is már egy ideje a klinikai halál állapotához közel kerülő jelenlegi kormánykoalíció pártjait. Sokat mondó információ, hogy Türingiában a 30 év alatti választók – vagyis azok, akik már az egyesült Németországban születtek és nőttek fel – a legnagyobb arányban az AfD-re szavaztak. A szászországi miniszterelnök, a CDU-s Kretschmer szerint ennek oka, hogy a Scholz-kormány energiapolitikája és a migrációhoz való hozzáállása folyamatosan a szélsőjobb felé tolja a német társadalmat. Az AfD elsősorban helyi szinten próbálkozik együttműködést kicsikarni a tradicionális pártok önkormányzati képviselőivel. A stratégia sikeresnek látszik, és a párt terveiben szerepel, hogy ezek a kisebb-nagyobb együttműködések egymásra épüljenek addig a pontig, amikor magasabb szinteken is megkerülhetetlenné válnak. A most elért eredményék ezt a stratégiát mindenképp elősegítik.
4. A kampány meghatározó témája volt a migráció és a béke kérdése
A két tartományi választást megelőző kampány összességében a háborúra fókuszált, azon belül is a fegyver szállítmányok, valamint a békekötés volt a két fő téma, amelyek mentén a kampányüzeneteket az egyes pártok megfogalmazták. Németország keleti részén (vagyis a volt NDK területein) máshogy állnak az orosz-ukrán konfliktushoz, mint azt a nyugat-német területek lakossága esetében láthatjuk. Míg a nyugat-német tartományokban a fegyverszállítmányokat például nem ellenzik, addig a kelet-német tartományokban nem értenek egyet azokkal. Olyannyira, hogy itt még a Zöldek is elismerték, hiba volt a fegyverszállítások mielőbbi megkezdésének támogatása, helyettük inkább a diplomácia fontosságát kellett volna hangsúlyozni. Mindhárom tartomány regnáló miniszterelnöke, vagyis Szászországban a CDU-s Michael Kretchmer, Türingiában a linkés Bodo Ramelow és Brandenburgban a szociáldemokrata Dietmar Woidke is a béketárgyalások fontosságára hívta fel a figyelmet a kampány során.
5. A Scholz-kormány koalíciós pártjai ismét leszerepeltek – jobbra tolódás várható a szövetségi választásokon is.
A Scholz kancellár vezette kormánypárt a mostani eredményektől függetlenül is kétségkívül folyamatos krízisben van. Ennek ellenére várhatóan kihúzzák a 2025-ös szövetségi választásokig, még úgy is, hogy a leglátványosan gyengülő liberális FPD már utalt arra, hogy a siralmas eredmények miatt kiléphet a szövetségből. Ami a hétvégi tartományi választásokat illeti, az már bizonyos, hogy Türingiában nem folytatja tovább a kommunista miniszterelnök, Bodo Ramelow, míg Szászországban a CDU-s Kretschmer kormányozhat tovább, koalícióban.
A fő kérdés, hogy Németországban is követik-e az olasz és az osztrák példát, vagyis, hogy a CDU koalícióra lép a szélsőjobbal annak érdekében, hogy a kormányzásban jobboldali irányvonal valósuljon meg. Várhatóan ez sem tartományi, sem szövetségi szinten nem fog bekövetkezni. A szövetségi választást a nyugati tartományok szokták eldönteni, ott azonban a szélsőjobbtól minden létező módon igyekeznek elzárkózni a választók. Az viszont, hogy az AfD-nek sikerült a passzív szavazókat is a fülkékhez hívni – jelzés értékű. A szövetségi választásokon várhatóan aktívabban reagálnak erre a tendenciára a pártok is, így egy jobbratolódásra lehet számítani, amelyet elsősorban a CDU, illetve, a BSW is nagyban befolyásolhat majd, az AfD mellett.
Készítette: Stefán Csaba és Vass Ágnes