1. Hét évnyi kormányzás után a baloldal elveszítette a választásokat és győzött a jobboldali, konzervatív koalíció, amely 58 helyet szerzett a 120 fős parlamentben
Május 8-án tartották Észak-Macedóniában a parlamenti választásokat, amelyen a hét éve kormányzó baloldali Macedón Szociáldemokrata Unió nem tudta megőrizni pozícióit. A jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (VMRO-DPMNE) vezette koalíció 58 helyet szerzett a 120 fős parlamentben, a szavazatok 44,54%-ával. A második helyet az Európai Front koalíció szerezte meg, amelyben a legfontosabb erő az Albán Demokratikus Unió (macedón rövidítése DUI), akik egészen eddig koalíciót alkottak a most leköszönő kormánypárttal, amely most 19 helyet szerzett meg. Az Európai Jövőért koalíció, amelyet a most leköszönő Macedón Szociáldemokrata Unió (SDSM) vezet, 18 helyet szerzett. Az albán ellenzéki blokk, a VLEN (Érték) 13 helyet kapott. Összességében tehát a VMRO-DPMNE nagy győzelmet aratott, de koalícióban kell majd kormányoznia egy a korábbinál fragmentáltabb parlamenttel.
2. A parlamenti választásokkal egy időben tartott elnökválasztáson is elsöprő győzelmet aratott a macedón jobboldal
A parlamenti választásokkal egy időben tartották az elnökválasztás második fordulóját is. Az elnökválasztás mindkét fordulójában elsöprő eredményt ért el a jobboldal, így az elnök a VMRO-DPMNE jelöltje, a 71 éves Gordana Siljanovska-Davkova lesz, aki egyben az ország első női elnöke is. Gordana Siljanovska-Davkova már a 2019-es elnökválasztáson is indult, de akkor elveszítette a választásokat a most leköszönő elnök, Pendarovski javára. A Szkopjéban és Ljubljanában tanult alkotmányjogász az önkormányzati struktúrák fejlesztését illetően széleskörű nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, nemcsak Észak-Macedóniában, hanem a régióban is. Siljanovska-Davkova volt az egyik leghangosabb ellenzője az ország nevének Észak-Macedóniára változtatásának. Már 2019-ben is népszavazást akart kezdeményezni az ország nevének visszaállításáról, de elnöki eskütételekor is folyamatosan a Macedónia elnevezést használta, ami miatt mind az EU, mind Görögország és Bulgária kifejezte nemtetszését.
3. Az ország elnevezésével kapcsolatos viták befolyásolhatják Észak-Macedónia uniós törekvéseit is
A balközép kormány 2017 óta volt hatalmon, és hétéves kormányzásuk alatt nem sikerült végleges megoldást találni a több évtizedes névvitára Görögországgal, amit jelenleg a prespai egyezmény szabályoz. A Görögországgal megkötött kompromisszum feloldotta ugyan az EU-val folytatott tárgyalások megkezdését akadályozó blokkolást, aminek eredményeként meg is kezdődtek ezek a tárgyalások 2022-ben. Ugyanakkor ezt a kompromisszumos megoldást sok belpolitikai támadás és kritika érte, ezért lehetséges, hogy az ország elnevezése és annak használata újabb akadályokat gurít a csatlakozási folyamat sikerességének útjába.
4. Az EU által a macedónok felé tett – elsősorban a nemzeti kisebbségek helyzetét érintő – kérésekkel kapcsolatban a jobboldali, konzervatív kormány várhatóan határozottabban lép majd fel
A macedónok általában különösen érzékenyek a Bulgáriával való feszültségre. Szófia azt kéri, hogy az Észak-Macedónia területén élő bolgárokat is ismerjék el kisebbségként és kerüljenek be az alkotmányba is. Az EU közvetítésével az értintett felek elfogadták azt a kompromisszumot, hogy a nagyjából 3000 fős bolgár kisebbség az észak-macedón alkotmányban az albán, a török, a vlah, a szerb, a roma és a bosnyák mellett szintén elismert kisebbséggé váljon. Ugyanakkor az EU azt nem vette figyelembe, hogy a baloldali kormánynak nem volt meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmada, és nem is tudott annyi támogatást összeszedni a macedón parlamentben, hogy módosítani lehessen az alkotmányt. Bulgária követeléseit a VMRO-DPMNE kiváló érzékkel tudta kampányába beépíteni és a párt javára fordítani. A kérdéssel kapcsolatban a VMRO-DPMNE álláspontja, hogy bár valamennyi uniós kérést teljesítettek már, mégis lassan haladnak a tárgyalások, így ezt a kérést akkor fogják teljesíteni, ha már az uniós csatlakozás realitássá válik.
5. A július 1-jén kezdődő magyar elnökségnek fontos szerepe lesz az EU Nyugat-Balkáni régió integrációjával kapcsolatos, elmaradásainak korrigálásában
Magyarország számára fontos a jobboldal megerősödése, és Észak-Macedónia válhat az egyik legfontosabb partnerré, miközben hazánk az ország uniós integrációja támogatásának egyik legfőbb támogatója. A magyar EU-elnökségnek tehát komoly szerepe lehet Észak-Macedónia EU-tagsági folyamatának felgyorsításában. A Bulgáriával fennálló vita jelenleg hatékonyan blokkolja az EU-val folytatott tárgyalásokat, azonban a vita lezárása politikailag kockázatos lenne. Ebben a helyzetben az észak-macedón jobboldali kormány támogatása kiemelt politikai fontossággal bír. A nagy politikai kockázat mellett érdekünk lehet, hogy Bulgária és Észak-Macedónia között mihamarabb sor kerüljön a második kormányközi konferenciára és – esetlegesen – fejezetcsoport-nyitásra is. Ebben, illetve további, régióval kapcsolatos kérdések rendezésében is nagy előrelépést jelenthet majd a magyar elnökség, amelynek egyik fókuszpontja lesz a nyugat-balkáni régió uniós integrációjának hatékony támogatása.