A Budapest Balkans Forum, a Magyar Külügyi Intézet zászlóshajó-konferenciája egy ráhangoló, „Warm-up” panelbeszélgetéssel kezdődött, mely célja az volt, hogy Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszélgetésén keresztül betekintést kapjanak az érdeklődők a magyar–nyugat-balkáni kapcsolatok két legfontosabb szakpolitikai területébe. A panelt Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója moderálta, aki bevezetésként a balkáni régió fontosságáról, biztonsági és stabilitási kérdéseiről, valamint növekvő gazdasági potenciáljáról beszélt.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán történelmi jelentőséggel bír Magyarország számára, és földrajzi közelsége miatt a térség stabilitása nemzeti érdek. Magyarország célja a térség biztonságpolitikai szempontból kihívásokkal teli helyzetének megszilárdítása. A diplomáciai és kulturális kapcsolatok fejlesztése mellett Magyarország lépéseket tesz a nyugat-balkáni biztonsági helyzet javítása érdekében többoldalú nemzetközi fórumokon, így a NATO KFOR és az EUFOR Althea régióbeli missziókban vállalt hangsúlyos szerepe révén.
Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere szerint az EU-nak nagyobb figyelmet kellene fordítania a Nyugat-Balkánra, mely térség iránt Magyarország régóta rendíthetetlen elkötelezettséget mutat. Hazánk úgy véli, hogy a Balkán mindig is Európa része volt, melyet történelmi, kulturális és gazdasági tények is alátámasztanak, illetve megerősítik a magyar proaktív és támogató hozzáállást az EU bővítésével kapcsolatban. Magyarország segíti a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását, ezzel is hangsúlyozva a nemzetek közötti együttműködés fontosságát. A magyar–szerb kapcsolatok erősítése a szerbiai magyar kisebbség révén pozitív példája a két nemzet együttműködésének. A miniszter hozzátette: Magyarország és a balkáni országok kapcsolatának másik fontos pontja a közös határvédelem és az energiabiztonság. Bóka miniszter úr a régió relevanciájának összefoglalása végén megjegyezte, hogy a Nyugat-Balkán jelentős munkaerőforrással rendelkezik, amely a térség kiaknázatlan gazdasági potenciálját is jelenti.
Magyarország nyugat-balkáni szerepvállalásáról szólva a honvédelmi miniszter kiemelte, hogy Magyarország koszovói jelenléte hozzájárult a egyik legnagyobb NATO-műveletben a fegyveres összecsapások megelőzéséhez. A jelenlegi célkitűzés az, hogy megfékezzék az esetleges fegyveres konfliktusok eszkalálódását a térségben. A Nyugat-Balkánon a katonaságot egyensúlyteremtő tényezőnek tekintik, ezért a katonai hozzájárulást nyújtó nemzetek jelenléte akkor is fontos, ha nincsenek konkrét válságesemények. A térségbe telepített mindkét misszió – a NATO KFOR és az EUFOR Althea – célja, hogy a nemzetközi konfliktusok megelőzéséhez már ne legyen szükség fegyveres katonai erőkre. Az EU katonai jelenlétét Bosznia-Hercegovinában a helyzet érzékeny jellege indokolja, mivel három államalkotó nép együttélése kihívások elé állítja a nemzetközi közösséget is. Az országban való fokozott katonai jelenlétre való igényt jól tükrözi a Bosznia-Hercegovinába telepített 260 magyar egység.
Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere kiemelte, hogy az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségének (idén júliustól) egyik prioritása a bővítés lesz, ezen belül a nyugat-balkáni uniós integrációs folyamatra kíván hazánk fókuszálni. A miniszter szerint ezt indokolja, hogy ezen országoknak több mint 20 éve ígérik az uniós csatlakozást, de eddig nem kaptak annyi politikai figyelmet, mint érdemelnének. A bővítési politika erősítése érdekében a magyar soros elnökség idejére egy nyugat-balkáni csúcstalálkozó a terv, de nem az EU-ban, hanem a Nyugat-Balkánon. Magyarország célja ezzel, hogy megerősítse az EU politikai elkötelezettségét a régió iránt, beleértve a kiberbiztonságot, az energiapolitikát, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fontosságát, illetve egyéb más technikai támogatást.
Szalay-Bobrovniczky miniszter úr szerint a jelenlegi biztonsági kihívások egy egyre veszélyesebb világhoz vezetnek, melynek következtében Magyarország szomszédságában megnövekedhet a destabilizáció veszélye. Az orosz–ukrán háború, amely „Európa testén” egy nyílt seb, arra kényszeríti a politikai szereplőket, hogy a biztonsági helyzetet és kihívásokat globális kontextusban értelmezzék. Ez hazánk számára is elengedhetetlen, hiszen a háborús övezethez való földrajzi közelségünk meghatározza helyzetünket. Magyarország ezért a béke pártján áll, hogy megakadályozza a konfliktus további eszkalálódását, és óvatosságra szólítja fel a nemzetközi közösséget a NATO-csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban. A honvédelmi miniszter hozzátette: úgy tűnik, hogy nincs igazi katonai megoldás a helyzetre, hiszen az orosz–ukrán háború katonai akciói sok esetben nem a várt módon alakultak. A háború emellett az illegális migrációs hullámok növekedését is eredményezi.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős magyar miniszter a fokozatos integráció (gradual integration) koncepciójával kapcsolatos kritikai észrevételeit emelte ki. Meglátása szerint ellentmondásos helyzet előtt állunk, hiszen a nyugat-balkáni országok teljes jogú tagságra vágynak, nem pedig egy „bizonytalan váróteremben” való hosszas időtöltésre. Bóka miniszter úr hangsúlyozta, hogy az Európai Unió és a Nyugat-Balkán közötti kölcsönös bizalom erősítése kiemelkedően fontos a csatlakozások megvalósítása érdekében, mely kulcsfontosságú törekvés, hiszen a bővítés mind az EU, mind a régió egészének javát szolgálja.
A beszélgetés rámutatott a Nyugat-Balkán stratégiai fontosságára Magyarország számára, illetve a miniszterek hangsúlyozták, hogy a magyar–nyugat-balkáni kapcsolatok legfőbb keretrendszerét továbbra is az EU bővítése jelenti. A régió továbbá geopolitikai szempontból stratégiai pozícióban helyezkedik el. A „Warm-up” panelbeszélgetés célja így többek között az is volt, hogy előkészítse az energiapolitikáról és -biztonságról szóló miniszteri kerekasztal-beszélgetést, amely a Nyugat-Balkán geostratégiai szerepét figyelembe véve az egyik legfontosabb Közép- és Délkelet-Európát érintő kérdéssel foglalkozott.