A magyar-ukrán diplomáciai kapcsolatok 30. évfordulójának apropóján a Külügyi és Külgazdasági Intézet december 1-jén kerekasztal-beszélgetést rendezett a két szomszédos ország 30 éves viszonyának a viszontagságairól. A találkozó célja az éppen zajló tárgyalásoktól és mindennapos nehézségektől való hátralépés és a stratégiai kapcsolatok objektív feltérképezése. A meghívott szakértőknek alkalmuk volt kifejteni véleményüket az elmúlt 30 évről és a jövőbeli lehetséges együttműködésekről is. A meghívott előadók a következők voltak: Bendarzsevjkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója; Demkó Attila, Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének vezetője és különleges vendégként Ukrajnából: Dmytro Tuzhanskyi, a Central European Strategy Intézet igazgatója.
A beszélgetés Ugrósdy Márton és Illyash György, a KKI igazgatójának és kutatójának bevezető gondolataival kezdődött. Márton a kezdeti, kifejezetten pozitív kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy Magyarország az első országok között volt, amely elismerte Ukrajna függetlenségét és nagykövetséget nyitott Kijevben. Úgy gondolja, hogy csak úgy lehet a következő 30 évet az elmúlt négytől eltérő irányba fordítani, ha azokra a dolgokra fókuszálunk, amik összekötnek minket, a különbözőségeink helyett. György három szempontot hozott, amelyek segíthetnek a két ország jelenlegi kapcsolatainak megértésében. Elsőként, a kommunikáció elferdítését és a magyar szándékok félreértését emelte ki, melyek hátterében politikai nézeteltérések állnak. Ezen túl hangsúlyozta a két ország külpolitikai prioritásaiban lévő különbséget és végül felhívta a figyelmet arra, hogy óvakodnunk kell a harmadik felek mediátori tevékenységétől, mert ezek a törekvések gyakran elfogultak és nem a kapcsolatok javulását szolgálják.
A bevezető rész után a három meghívott szakértő fejtette ki gondolatait az elmúlt 30 év szomszédsági viszonyáról. A panelisták egyetértettek abban, hogy a feszült viszony a két ország között egy viszonylag újkeletű jelenség. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kapcsolat nagyon jónak indult, ami egyértelműen megnyilvánult a politikai találkozók sűrűségében és a kölcsönös gesztusokban, melyet az országok tettek a Kárpátaljai magyarok helyzetének enyhítésére. Az elmúlt néhány év helyzetének komolyságáról kissé megoszlottak a vélemények. Dmytro pozitívan áll a helyzethez. Úgy gondolja, hogy még az elmúlt négy év feszültségeivel együtt is egy viszonylag kiegyensúlyozott kapcsolatnak mondható a miénk, igazán nagy zökkenők nélkül. A másik oldalon, Anton az elmúlt éveket zsákutcaként jellemezte és úgy nyilatkozott, hogy ma a két ország kapcsolata alapértelmezésnél fogva rossz. Attila szintén egyetértett azzal, hogy a kapcsolatok mélyponton vannak, szavait személyes tapasztalataival támasztotta alá Beregszászba és Ungvárra való utazásairól korábban és most.
A következő 30 évre fókuszálva egyetértés volt abban, hogy valamilyen módon meg kell erősíteni a két ország bilaterális kapcsolatát. Azt is hozzátették a szakértők, hogy az időzítés nem az igazi a választások közeledtével a két országban. Azonban, ha most nem történik változás a kapcsolatokban, akkor még mélyebbre süllyedhet a viszony. Mindhárom panelista kifejtette véleményét az oktatási törvény 7. cikkelyéről, ugyanakkor nem volt egyetértés abban, hogy ez mekkora mértékben lesz hatással a magyar kisebbségre. A szakértők konstruktív ötletekkel álltak elő a következő 30 évre vonatkozólag. Néhányat kiemelve: le kell tisztázni a történelmünket, hogy ne egy elferdített képet kapjunk a másik országról, magas szintű politikai találkozókat kell szervezni és észben tartani, hogy a harmadik országok nem feltétlen szeretnék kapcsolataink jobbá tételét. Stratégiai szinten nézve pedig nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az energia szektorban lévő kooperációra és az Ukrajnából érkező tranzit forgalom lebonyolítására. Végül, úgy tűnt, hogy a meghívott szakértők véleménye megegyezik abban, hogy Magyarországnak is érdeke Ukrajna NATO és EU integrációjának támogatása, de ehhez Kijevnek meg kell értenie a Kárpátaljai magyarok számára a nyelv és a nemzeti szimbólumok fontosságát.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!
JTNDaWZyYW1lJTIwd2lkdGglM0QlMjIxMDAlMjUlMjIlMjBoZWlnaHQlM0QlMjI0NTAlMjIlMjBzcmMlM0QlMjJodHRwcyUzQSUyRiUyRnd3dy55b3V0dWJlLmNvbSUyRmVtYmVkJTJGd3lDRmFOdVdMRkklMjIlMjB0aXRsZSUzRCUyMllvdVR1YmUlMjB2aWRlbyUyMHBsYXllciUyMiUyMGZyYW1lYm9yZGVyJTNEJTIyMCUyMiUyMGFsbG93JTNEJTIyYWNjZWxlcm9tZXRlciUzQiUyMGF1dG9wbGF5JTNCJTIwY2xpcGJvYXJkLXdyaXRlJTNCJTIwZW5jcnlwdGVkLW1lZGlhJTNCJTIwZ3lyb3Njb3BlJTNCJTIwcGljdHVyZS1pbi1waWN0dXJlJTIyJTIwYWxsb3dmdWxsc2NyZWVuJTNFJTNDJTJGaWZyYW1lJTNF